Kezdjük azzal, hogy tegnap fizikát irtunk. Amivel nem is lenne nagyobb baj, ha nem lenne egy kicsit dilis a tanárúr. Először átrakta az óránkat, büntetésből a c-osztálynak, hogy ne mi írjunk előbb és ne tudjuk elmondani nekik, hogy mi van a felmérőben. Így első óra helyett utolsón írtunk. Én elrontottam egy grafikont, mire odajött a tanár, és lecseszett, hogy az nem jó, és meghúzta ő, szintén rosszul. Gondoltam nem teszem szóvá, és hagytam ahogy volt. 10 perc múlva megint jön a tanár és csodák csodájára megint lecsesz, hogy rosszul húztam meg a vonalat. Istenem, de nagy az isten állatkertje:P
Tudjátok, máma is volt fizikánk (helyettesíts, sport helyett) és épp az erőket tanultuk, amikor úgy dönt a tanár, hogy csinálunk egy kísérletet. Megkérdezi:
- Ki a legerősebb az osztályban? - mire jelentkezik Bruce, az egyik leggyengébb. Ignácz tanárúr nem szólt semmit. Le kellet pakolnunk mindent az asztalról (pont a miénkről) és ráfektette Bruce-t. Ezek után megkérte Jean-t, aki egy eléggé erős testalkatú gyerek, hogy feküdjön rá. Jean első reakciója:
- Háton vagy hason? - mivel teljesen mindegy, úgy döntött hogy háton fekszik rá. Bruce már ekkor vörös volt, és már grimaszokat is vágott. Ignácz viszont úgy döntött, hogy megleckézteti és megkérte még a legmagasabb és legizmosabb gyereket Pete-t, hogy ő is feküdjön a halom tetejére. Ekkor már levegő után kapkodott és furcsa grimaszokat vágott a szerencsétlen Bruce.
- Látjátok? Most Pete a lexikon és Bruce lassan már olyan mint egy fénymásolt papírlap - Ignácz ezután végre megkönyörült Brucon és szólt, hogy először Pete szálljon le. Pete felült, de úgy tűnik Jean érzékeny pontjára ült, mert Jean megugrott alatta és ledobta Pete-t, aki zuhanás közben lerántotta Bruce-t, akin rajta feküdt Jean, így az egész halom nekünk, lányoknak (akik azoknál az asztaloknál ültünk) zuhant az ölünkbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése